- A Szicsek név régóta a magyar pálinkafőzéshez tartozik. Mesélne a kezdetekről?
- 1982 óta foglalkozom pálinkafőzéssel, az első 6 évet egy szövetkezet nagy pálinkafőzdéjében töltöttem, később ezt az üzemet sikerült megvásárolnia a családomnak. Az üzem mintegy 50 alkalmazottal dolgozik, és érdekessége, hogy egy kicsit más utat járunk, mint a szakma egésze. Egyrészt 1998 és 2003 között a cégünk a talpon maradás érdekében egy ital nagykereskedelmi részleget nyitott, ami egy nagy anyagi fellendülést hozott. Ekkortájt ugyanis a Tiszazugban egyetlen egy kereskedelmi nagyáruház sem volt megtalálható, 2003-ban jelent meg az első, amely azonban teljesen átrendezte azt a térképet, amihez egy ital nagykereskedőnek alkalmazkodnia kellett. Gyakorlatilag oka fogyottá vált az újonnan létrehozott részleg, így át kellett alakítani a céget. 2003-ban kialakítottam egy olyan kereskedelmi egységet Budapesten, amelynek a Magyar Pálinka Háza elnevezést adtam. Eltökélt célom volt, hogy a saját termékeimen túl valamennyi magyar pálinkagyártó valamennyi terméke bemutatásra kerüljön itt. Ez a szakma-kulturális misszió azóta is megmaradt. Azt is elhatároztam ezalatt a pár év alatt, hogy a saját termékeimet soha nem fogom bevinni olyan kereskedelmi egységbe, ahol nem vagyok ura a termék forgalmazásának és utángyártásának.

A Szicsek Pálinkafőzde Tiszaföldváron, a Tiszazugban található

- Hol lehet hozzájutni a termékeikhez?
- A cégünk másik önálló kezdeményezése abból áll, hogy saját termékeinket kizárólag egy ún. terítőjáratos modellben értékesítünk. Mivel nagyon széles a palettánk, több mint 70-féle terméket forgalmazunk, ezért megszerveztünk egy kereskedelmi csapatot, amely direkt módon, minőségi vendéglátó helyekre viszi be a terméket. Ez a kör jelenleg több mint 1600 egységből áll. Bebizonyosodott tehát számunka is, hogy van igény a minőségi pálinkára. A cég minősítése nagyon jó, jók az eredményeink a különböző hazai és külföldi megmérettetésekben is, egy olyan palettán, amikor 2003-ban 18 gyártó van, 2010 januárjában pedig már 83.

Idősebb Szicsek János oklevéllel a kezében

- Mik a jövőbeli céljaik? Hogyan tudnak terjeszkedni?
- A Magyar Pálinka Háza ötletet vittük tovább, hiszen nyitottunk a múlt évben Szolnokon és Szegeden, pár hete pedig Kecskeméten egy-egy Pálinka Házat. Eltökélt szándékunk, hogy ha a cég anyagilag megengedheti magának és van rá lehetőség üzleti értelemben is, akkor a megyei jogú városokba, régiós központokba be szeretnénk vinni a kezdeményezést a teljes magyar pálinka kultúrával egyetemben.  A cég célja továbbá, hogy mindenből, ami gyümölcs alapú és erjeszthető, abból pálinkát készítsen, még ha csak érdekesség szintjén is. Például a legutóbbi különlegességünk a Mézes Pepó elnevezésű „pálinka”, ami egy sütőtök párlat. Ez azért is fontos, hogy az emberek és persze én magam és kollégáim is ismerjünk meg olyan ízeket, amikkel korábban a pálinkagyártás nem foglalkozott. Jelenleg egy jelentősebb, negyed milliárdos műszaki fejlesztés zajlik, amelynek során mintegy négyszeresére növeljük a termelés kapacitását. A személyes meggyőződésem az, hogy a pálinka európai sikertermék lesz, ennek 10-15 évet adok. A cég arra is törekszik, hogy ezalatt a kifutási idő alatt önmaga is legyen arra képes, hogy a céljait megvalósítsa.

A Szicsek Pálinka több elismerést kapott a Gyulai Pálinkafesztiválon

- Mit szól a Magyar Nemzeti Pálinka Szövetség megalakulásához?
- Mint ismeretes, nem ez az első hasonló intézmény. Létezik a Szeszipari Szövetség, amely 8-9 éve beengedte a pálinkagyártókat a szövetség tagvállalatai közé, a Pálinka Céh-nek pedig alapvetően a célja, hogy összeszedje a pálinka kiválóságait, a szakma legjavát. 2004-ben megalakult a Magyar Pálinka Lovagrend, amelybe az ország meghatározó pálinkafőzdéi tömörültek. A Gyümölcs-pálinkafőzők Országos Szervezete, illetve a Kisüsti Pálinkafőzők Országos Egyesülete is azok közé tartozik, amelyek a magyar pálinkagyártás autentikus, elismert szervezetei. Ezek összefogására és a pálinkás érdekek képviseletére egy évvel ezelőtt létrejött a Pálinka Nemzeti Tanács is. A Magyar Nemzeti Pálinka Szövetség létrehozóinak tehát számolni kell azzal a szakmával, amelyre már nem lehet úgy tekinteni, hogy mindenféle szervezett erő nélküli. Ugyanakkor ezek a szervezetek nem tudták elérni azt, hogy az állam komoly támogatást adjon a piaci munkájukhoz. Azért is vállaltam el önként és azonnal, hogy csatlakozom ehhez a szövetséghez, mert olyan célokat próbál megvalósítani, amelyekkel én magam is egyetértek. Bízom benne, hogy ez a magyar termék, állami segítséggel ki tud törni elsősorban az európai piacra, de természetesen a világ más tájaira is.


MCOnet-Kovács Tünde